A meditációknak többféle csoportosítása is létezik.

Az egyik szerint 3 fő csoportba sorolhatóak a meditációk, ezt itt idézem:

Prof. Dr. Jonathan Shear a Kaliforniai Egyetem filozófia professzora egyike azon kutatóknak, akik a különféle meditációs módszereket vizsgálják. Jonathan professzor 1960 óta kutatja a meditációs módszereket. Az egyik, 2006-ban megjelent tanulmányában igazolta, hogy a meditációs technikák egymástól eltérő szenzoros és kognitív folyamatokat igényelnek. Dr. Fred Travis agykutatóval 2010-ben megjelent közös tanulmányukban arra is rámutattak, hogy a módszerek neurofiziológiai hatásai is egymástól teljesen eltérőek. Egy másik kutatópáros, Dr. David Orme-Johnson és Walton pedig 1998-ban a különféle meditációs módszerek okozta viselkedési eredményeket vizsgálta. Travis és Shear végül 2010-ben a háromféle meditációs módszerre karakteresen jellemző EEG-mintákat, kategóriákat alkotott meg. A meditációs módszereket kutató tudósok is tehát már tényként kezelik azt az állítást, miszerint nem egyforma hatásúak a különféle meditációs módszerek. Alább a meditációs módszerek három alapvető típusa – működési mechanizmusaik, és az agyfiziológiai hatásaik.

1.: Koncentrációt, összpontosítást igénylő meditációk

E típusba tartozó módszerek (pl. Zen, Buddhista Együttérzés Meditáció) a meditáció tárgyán történő figyelem-fenntartást elmebéli kontrollal, erőlködéssel valósítják meg. Agyfiziológiai hatásuk: béta2 (20-30 Hz) és a gamma (30-50 Hz) EEG-frekvenciasávok együttes aktivitása. A béta2 és a gamma a figyelem tartós ellenőrzésével, fenntartásával, és a meditáció tárgyára való összpontosítással hozható összefüggésbe. A koncentráció miatt e módszereknél történik meg legnehezebben az elme lecsendesedése a fokozott mentális aktivitás, a meditáció tárgyára történő fókuszálás miatt.

2.: Kontemplációt, elmélkedést igénylő meditációk

A második típusba tartoznak az elmélkedős vagy éberség-alapú módszerek, néhány ismertebb ezek közül: Zazen, Mindfullness, Vipassana. E módszerek lényege a meditációs tapasztalatok, a meditáció tárgyának ártatlan, szenvtelen szemlélése, intellektuális analizálás nélküli megfigyelése. Agyfiziológiai hatásuk: elülső agylebenyi théta (5-8 Hz), és emellett (a Vipassanát kutató Cahn, Delorme, és Polich tudósok szerint) több mint 10 év „profi” Vipassana-gyakorlást követően gamma (30-50 Hz) EEG-aktivitás. Az elmélkedős módszerek bár irányított kontrollt nem alkalmaznak, a mentális aktivitás terén az elme mégis aktív marad, hiszen egy adott gondolaton vagy valamely megfigyelésen (például a légzésen), magán a meditáció tárgyán kell „ringatózva, szabadon” maradni.

3.: Automatikus, „Ön-Transzcendáló” módszerek

A Transzcendentális Meditáció (TM) technikája, valamint Travis és Shear szerint a Csikung tartozik e harmadik csoportba. A TM erőfeszítést, mentális kontrollt és elmélkedést, szemlélődést vagy megfigyelést sem alkalmaz, a gyakorlatra erős alfa1 EEG-koherencia jellemző. Az alfa1-koherencia a csökkenő, lenyugvó mentális tevékenység és a mély pihenés együttes jelenlétével azonosítható. Míg a koncentrációs és az elmélkedős módszerek egyaránt igényelnek némi mentális erőfeszítést (utóbbinál: a koncentrációhoz képest könnyedebb kontrollt), az automatikus, „Ön-Transzcendáló” módszerek – így a TM – magát a meditációs folyamatot is túlhaladja, innen a „transzcendentális” szó értelme: túllépni. Travis és Pearson kutatók a TM-et a tapasztalat nélküli éber tudatosságként, az alacsony stressz-szinttel és -válaszokkal párosított transzcendentális vagy tiszta tudatként jellemzik. A Csikung egy igen lágy és könnyed meditatív mozgásforma, e könnyedség ad magyarázatot az alfa-koherenciára.

Forrás és további részletek: Részletek a forrás oldalon >>

A meditáció iránya, kapuja a megvilágosodáshoz:

Számomra izgalmas az a megállapítás, hogy a különböző meditációs technikák nem egyforma hatásúak.  Én személy szerint el tudok egy olyan csoportosítást is képzelni, miszerint egyes meditációk a szeretetre, ilyen formán a szívre hatnak jobban, míg más meditációk az elme kiürítését/rátekintését segíti jobban elő, ami a szemlélődéshez tapasztalásom szerint nélkülözhetetlen.

Példák:
Szív: Chimoy meditációi a szeretet meditációk a szívre, a szeretetet és együttérzést erősítik. Bhakti jóga, a szeretet jógája.
Elme: Jellemzően a szemlélődő meditációk, a Zen, Rádzsa jóga, a tudás jógája.
Test: A testi érzetek összefüggése és egymásra hatása alapján a test felület és belsők szemlélésével a Vipassana típusú meditációk a testet hívják segítségül a meditatív állapothoz. Karma jóga, a tettek jógája

A mantrák egy érdekes eset, mert egyrészt segítik a koncentrációt, a csapongó elmét 1 dologra koncentrálni, de egyben erős érzelmi/energetikai töltéssel is rendelkezik, így ez nekem egy szív típusú koncentrációs meditációs technika.

Meditációk csoportosítása technikák alapján:

Vizuális meditációk:

  • Gyémánt út budhizmus vagy a Tibeti budhizmus a meditációban elképzeli, képeket vizualizál maga előtt.
  • Diad vagy egymás szemébe nézős (ezzel már több forrásból is találkoztam, de eredetét nem tudom mindegyiknek). Itt az elme alkot képet, de a nem cél képeket alkotni, csak a meditáció természetes része.
  • Csikungban a test körüli piros gömb keringetése.

Gondolati, mentális meditációk:

  • A mantrák gondolatainkat tisztítják is egy mantrára koncentrálással.
  • The in go: A gondolatok előkerülése során annak szemlélése és visszavezetése a forráshoz.

Testtel való munka:

  • Goenka féle vipassana meditációs technika, amely során a testünkkel dolgozunk a Buddha állapot eléréséhez. Vagyis a nem ragaszkodás, nem elutasítás állapotait minél jobban megszüntetni, mint a szenvedés legfőbb okozóit.

Légzés , semmibe figyelés:

  • Himalája jóga, Zen buddhizmus és több más tradíció is a légzés figyelésével dolgozik. Itt ennek módszere eltérő. Van ahol egy konkrét dologra, pl. orrnyílásra kell koncentrálni, másutt pedig nem szabad egy konkrét dologra koncentrálni, csak figyelni a légzést. Én ezt térlégzésnek neveztem el. Ugyanígy a figyelmünket is szegezhetjük valamire vagy éppen semmire.
  • The in go mélylégzéses vipassana meditáció

Végül elgondolásom szerint, ezért sem mindegy ki milyen meditációs módszerrel találkozik először. Mert van aki vizuálisabb típusú, van aki a testén keresztül éli meg jobban a dolgokat, és van aki a szeretet felől tudja megközelíteni, vagy a szent iratok adnak valamit.

Testhelyzetek a meditáció alatt:

Ülő meditációk:

  • Jója
  • Vipassana
  • Csikung

Álló meditációk:

  • Csikung nagy fa

Járó meditációk:

  • Himalája jóga kontemplációs meditáció
  • Budhista vipassana járó meditáció
  • Goenka vipassana

Fekvő meditációk:

  • Jóga nidra

 

Share this entry

0 Hozzászólás

Szólj hozzá!